A tél kezdete, a vasárnapi családi meleg reggelik fokhagymás pirítós illata mindig a gyerekkoromat juttatják eszembe. Intenzív, kellemes, békés hangulat jár át, melyet szüleimnek köszönhetek.
Mindig együtt készítették el az ételeket, édesapám sokat segédkezett a konyhában, amit mai napig sem adott fel. Szereti szépen tálalni az ételeket, így gyakran gonddal és jó ízléssel elkészített hidegtálak kerülnek ki a keze alól. Ezt a hagyományt én és a nővérem is folytatjuk. Szeretem szépen elrendezve, asztalra tenni az ennivalót.
Ma reggel sem volt ez másképp, ráadásul friss, finom paprikás-fokhagymás fejhúst is szeletelhettem a hidegtálra. :-)
Tegnap a hentesnél megláttam a sertésfejet és eszembe jutottak a régi gyerekkori disznóvágások. Tudtam, hogy apukám is örülni fog neki, ha veszek egyet. Ő megfőzte, ízesítette, majd osztozkodtunk rajta :-D
A hidegtálhoz főztem még pár friss tojást, és vágtam fel sok-sok zöldséget.
Én és a lányom nem ettünk hozzá kenyeret, így a 90 napos diétában a protein napnak tökéletesen megfelel, vagy egy egészséges paleolit reggelinek. :-)
A család két férfitagja kenyeret is fogyasztott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm hozzászólásodat!