Galuska teljes kiőrlésű rozslisztből, avagy így fékeztem meg tésztafüggőségemet

Az ötlet egy kedves bloggerinától és egyben vásárlónktól, Anitától jött, aki egy paleo-csirkepörkölt receptet posztolt blogjában. Ő lenmaglisztből és gesztenyelisztből készítette a galuskát. Én egy kicsit „félek” a gesztenyeliszttől, mert valahogy az én fejemben a gesztenye az édességbe való, és tartok tőle, hogy a galuskámnak gesztenyepüré íze lesz. (Egyébként nem, ez csak az én hülyeségem.)

A galuskát nagyon szeretem, és kitaláltam, hogy milyen jó lenne sajtos-tejfölöset enni vacsira. Anita ötletén elindulva kitaláltam, hogy zablisztet fogok most használni, amit bár én szeretek, a párom hadilábon áll vele. A teljes kiőrlésű száraztésztákat nagyon szeretem, így végül egy teljes kiőrlésű rozslisztre esett a választásom. 

Az elkészítés ugyanaz, mint a sima galuskánál, annyi, hogy extraszűz olívaolajat használtam és himalájai kristálysót. Körülbelül 15 percig főztem a tésztát, és most jön a csavar: valahogy nem volt elég kemény, bármennyire főztem, ezért utána egy kis fokhagymaporos vajon megpirítottam.

Amikor megkóstoltam, már aggódtam, hogy a párom éhenmarad, úgy jár, mint amikor amerikai palacsintát készítettem zabpehellyel (majd azt is megírom!), mert szerintem ennek is egy kicsit "zabos" lett az íze.

De láss csodát, a páromnak ízlett, sőt még ebédre is vitt belőle! Más, mint a hagyományos galuska, töményebbnek hat és nem érzi azt az ember, hogy 3 tányérral bevágna belőle (vagy csak én érzem ezt a fehér tésztáktól?)...
Az íze erőteljesebb, amolyan rozsos, a fentebb említett zabosabb helyett :-).
Nálam nem aratott akkora sikert saját alkotásom, mint a páromnál, de úgy vagyok vele, hogy érdemes az új ízeket megszokni, megszeretni, főleg, ha azok természetesebbek, egészségesebbek és még kordában is tartják tésztafüggőségemet, hiszen, ha nem adnánk egy kis esélyt az új ételeknek, akkor soha nem szerettük volna meg a például a tofut, a tökfőzeléket és a vörösbort. Így, hogy nem faltuk be az egészet, még maradt a mai gombapörkölthöz is belőle.

Update: Elkészült a gombapöri, amihez ugyancsak rozsnokedlit ettem. Jelentem, így „másnaposan” sokkal finomabb volt a tészta, nem éreztem azt a zabos ízt. Lehet, hogy ez is olyan étel, aminek egy kicsit pihenni kell, hogy összeérjenek az ízek?
Ebből a galuskából a fehér liszttel készülttel ellentétben egy (na, jó másfél) kistányér elég is volt hogy jóllakjak.

Ebből is látszik, hogy a szervezetünk pontosan tudja, melyik étel a számára értékesebb és tartalmasabb. Miért is csapjuk be magunkat a finomított lisztekkel?

Hozzávalók:

• fél kiló teljes kiőrlésű rozsliszt
• 2 tojás
• Olívaolaj
• Víz
• Himalája kristálysó

Opcionális:

• Vaj
• Fokhagymapor (vagy friss fokhagyma)

Elkészítése mint a hagyományos, fehér lisztből készült nokedlié.

Életem első galuskája, lehet, hogy egy kicsit elméreteztem? :)