2013. január 18.

Reggeli ébresztő

A ma reggel negyed nyolc és a paradicsomos konzerv hatásosan robbant be az életembe. Rögtön felfogtam, hogy reggel hat óta csak vegetálok, és hogy az igazi ébredés pillanata elérkezett.
Pontban negyed nyolckor olyan történelmi esemény zajlott le a konyhában féltized másodperc alatt, ami 10 évben csak egyszer fordul elő. Elég volt hozzá némi bágyadt hangulat, némi révedezés az éjszaka álmain, miközben enervált megszokással pakoltam fel a lábast  a tűzhelyre, belelocsoltam az olajat, kanyarintottam rá egy fél hagymát felszeletelve, majd alágyújtottam.
Láttam, ahogy a hagyma elkezd remegni, elönti a pára a fedőt és elérkezettnek láttam a pillanatot, hogy felnyissam a paradicsom konzervet. Érzékeltem még, hogy meg van nyomódva a fém, átvillant, hogy ebből még baj lehet, de ugyanazzal a lendülettel el is hessintem a gondolatot: ugyan, mi történhet? Belenyomtam a konzervnyitót, majd csodálattól könnyes szemmel vettem tudomásul, hogy az egész konyhán átsüvít a paradicsomszósz, megmászva a konyhaszekrényt, majd szikrázó üstökösként röptében nyomot hagy az étkezőasztal terítőjén, s a legkitartóbb, legelvetemültebb csepp végül eléri az étkező függönyét. Igen, ekkor ébredtem fel és kezdtem a napot főzés helyett takarítással...

2 megjegyzés:

Köszönöm hozzászólásodat!